Az elveszített munkahelyek pótlása kulcskérdés a világjárvány gazdasági hatásainak kezelésében - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter a Knapp Hungary Kft. közel hatmilliárd forintos, 1,4 milliárd forint kormányzati támogatással megvalósuló beruházását bejelentő sajtótájékoztatón kedden a Veszprém megyei Nemesvámoson.
A magyar gazdaság teljesítménye akkor is 6 százalék felett nőhet az idén, ha az európai uniótól egyetlen fillér sem érkezik az év végéig. Ehhez a szükséges kormányzati lépéseket előkészítették - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Origo-nak adott interjújában. Varga Mihály beszélt a megugró áremelkedésről is, a Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy idén 4,2 százalékos lesz az infláció, jövőre pedig 3,6 százalékos. Ebből kifolyólag novemberben valószínűleg újabb nyugdíjemelés és visszamenőleges kifizetés következik. A globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban a pénzügyminiszter azt mondta, Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen azt nem, amely versenyhátrányt jelentene nemcsak az országnak, hanem az itt működő külföldi cégeknek is.
A minimálbér tervezett emelése számos vállalkozás számára a véget jelenti majd – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Gulyás József, a Joint Venture Szövetség kijelölt ügyvezetője alelnöke, a szervezet KKV Bizottsága elnöke.
A több, mint 1 éve tartó Covid-időszakon túl már látszódik a fény az alagút végén. Egyre nagyobb mértéket ölt az átoltottság itthon, a kormányzati bejelentések a nyitási intézkedésekről szólnak és az EU-n belül is zajlik a lakosság oltása. Bár még bizonytalan, hogy lesznek-e további hullámok, illetve megjelennek-e újabb mutánsok, lassan, de biztosan visszarendeződik az életünk és a gazdaság a normális kerékvágásba. Kérdés ugyanakkor az, hogyan hat majd ez a visszarendeződés az egyes ágazatokra, mikor és milyen gyorsan találnak majd vissza a Covid előtti teljesítményükhöz.
Áprilisban 4 millió 559 ezer foglalkoztatottat számlált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami 57 ezer fős csökkenés az előző hónaphoz képest. Az egy évvel ezelőtti beszakadáshoz képest nincs túl sok információtartalma az adatnak, de a válság előtti szinthez viszonyítva (2019 április) 80 ezer fővel dolgoznak kevesebben. A koronavírus-járvány harmadik hullámában tehát úgy tűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet kissé romlott, az előző hónaphoz és a válság előttihez képest a dolgozók száma alacsonyabb.
„A magyar gazdaság az idei első negyedévben is visszaesett.” „A magyar gazdaság olyan jól teljesít, hogy hamarosan 10% feletti növekedést látunk tőle.” Íme, két szélsőséges vélemény a tegnap megjelent GDP-adatok kapcsán, amelyek szépen mutatják, hogy 30 év piacgazdaság után is milyen bizonytalanul, rosszul (és nem egy esetben bizonyára elfogultan, szándékosan torzítva) tudja interpretálni a hazai média a gazdasági folyamatokat. A fenti két megállapítás ugyanis egyformán hamis.
2021 első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 1,9%-kal haladta meg az előző negyedévit. Mindez óriási meglepetés, hiszen előzetesen arra lehetett számítani, hogy a második és (részben) harmadik járványhullám korlátozó intézkedéseinek hatására a bruttó hazai termék (GDP) csökkenni fog az év első három hónapjában.
Az idei első negyedévben a kornavírus-járvány hullámai miatt bevezetett korlátozások hatására újra zsugorodhatott a magyar gazdaság - vélik a holnap megjelenő GDP-adat előtt a piaci szakértők. Az előrejelzések alapján az előző negyedévhez képest 0,3%-os lehetett a visszaesés, és így éves összevetésben sem javult tovább a helyzet. A fő kérdés, hogy a gazdaság mennyire tudott alkalmazkodni a lezárásokhoz.
Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzései szerint a magyar gazdaságban várhatóan előbb kezdődik a kilábalás a koronavírus-járvány okozta sokkból, mint a közép-európai térség többi gazdaságában, és a növekedés üteme jövőre elérheti a 6 százalékot, bár a magyar hazai össztermék (GDP) értéke valószínűleg még 2022-ben is valamelyest elmarad a járvány előtti szinttől.
Gyenge évkezdet után felpattanás várhat az idén a magyar gazdaságra a Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint. Az idén 4-6%-kal, jövőre 5-6%-kal növekedhet a GDP. Az éves átlagos infláció az idén a jegybanki toleranciasáv tetejéhez közeli, 3,8-3,9%-os lehet. Az év során nyolcéves csúcsra szökhet a pénzromlás üteme, de a jegybank úgy gondolja, hogy az árfelhajtó tényezők ideiglenesek lesznek, és jövőre már a 3%-os cél közelébe tér vissza az infláció.
Óriási meglepetésre tavaly a negyedik negyedévben növekedni tudott a magyar gazdaság az előző negyedévhez képest. Hiába volt tehát november közepétől egy újabb lezárás, korlátozási kör a koronavírus-járvány második hulláma miatt, ez a várakozásokkal ellentétben nem hozott gazdasági visszaesést, sőt, növekedett a hazai GDP. Erőteljesen folytatódott tehát a koronavírus-válságból való kilábalás Magyarországon, a magyar gazdaság válságállóbbnak bizonyult az eddig feltételezetteknél. A részletes adatokra még néhány hetet várnunk kell, azonban a következő videónkban Madár István, a Portfolio vezető elemzője bemutatja, mi lehet a vártnál sokkal jobb növekedési adatok hátterében, mire számíthatunk 2021-ben és melyek a legnagyobb kockázatok.
A héten érkezik a negyedik negyedéves magyar GDP-adat, amelyből megtudhatjuk, hogy a második hullám és a lezárások milyen hatást gyakoroltak a gazdaságra az októberrel kezdődő negyedévben. Azt már a külföldi példákon is láttuk, hogy a második hullámnak sokkal enyhébb a gazdasági hatása, mint az elsőnek, de kedden végre számszerűen is megtudjuk, mekkora volt a visszaesés Magyarországon. Ezen kívül számtalan fontos makrogazdasági adat érkezik a héten, egyik nap sem fogunk unatkozni.
A koronavírus-járvány komoly sebeket ejtett a magyar gazdaságon, és hiába oldódtak fel részlegesen a korlátozó intézkedések hazánkban, a vállalatok továbbra is komoly bajban vannak. Parragh László szerint a vállalatok kezdenek kifogyni a likviditásból, amit folyószámlahitellel lehetne orvosolni. Ezt a Magyar Nemzeti Bank segítségével napokon belül meg is kaphatják a vállalatok. A magyar gazdaság akkor lesz jobb helyzetben, ha a külső kereslet élénkülni kezd, erre azonban még várni kell. Az autóipar pedig nemcsak a koronavírus-járvány hatásával, hanem egy strukturális problémával is küzd, ami a helyreállásra is rányomja a bélyegét.
Azt tudjuk, hogy a koronavírus visszaveti a gazdaságokat, de arról fogalmunk sincs, hogy mennyire. Nagyjából látjuk, hogy melyik ágazatok szenvedik meg, de nem tudjuk pontosan, hogy a szereplők mit élnek át. Ennek próbálunk utána járni cikksorozatunkban, amelynek első részében a kereskedelmet vizsgáljuk, és külön kitérünk a gépjármű-kereskedelemre. Ágazati szereplők válaszai alapján azt látjuk, hogy bár sok bolt tele volt az elmúlt hetekben, összességében a kereskedelem mégis visszaeshet, ha hónapokon át tart a válság. A gépjárműkereskedelemben pedig jelenleg óriási a baj.
Mivel a magyar kormány a 7 évre szóló EU-pénzeknek már több mint 100%-át elosztotta, így elvileg nem segít rajtunk az a hétvégi példátlan uniós döntés, hogy a koronavírus elleni küzdelemre lehet fordítani a még megmaradt fejlesztési forrásokat. Azért távolról sem ilyen rossz a helyzet, hiszen igenis azonosítani tudunk több milliárd eurónyi gazdaságfejlesztési mozgásteret három főbb ok miatt, így mégiscsak nagyon jól jön a friss EU-s döntés.
Kiváló megoldást jelent a munkaerőhiány és a növekvő bérek által okozott kihívások kezelésére a technológiai fejlődés, az Ipar 4.0-hoz köthető technológiák adaptációja pedig tervezési, finanszírozási és adózási szempontból is optimalizálható. Erre konkrét példákat, tippeket a Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencián szállítottak az előadó szakemberek.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Az ácsi gyár éves árbevétele a 2026-os indulás után 4 milliárd euró lehet.
Manila és Peking megállapodott a kettejük közti bizalom újjáépítéséről.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
